Települési mediáció

A Völgyzugoly Műhely Kft. nem régiben mutatta be egy korábbi kutatását összefoglaló Konfliktuskezelési és mediációs módszerek alkalmazása a településfejlesztésben című kézikönyvet.

„A terv semmi, a tervezés minden.” gondolat mentén közelítettük meg több magyar település fejlesztési koncepciójának kidolgozását. Kísérletet tettünk - mediációs módszerek alkalmazásával - hogyan lehet már a tervezés korai szakaszában minél hatékonyabban bevonni a lakosságot, s a települések stratégiai szereplőit.

A Völgyzugoly Műhely Kft. készítette el Tihany településfejlesztési koncepcióját. A munka során elsőként alkalmaztuk gyakorlatban a közösségi mediációt, amely kiemelkedően sikeres együttműködést eredményezett a lakosság és a falu vezetése között. Többek között ennek az új módszernek köszönhetően Tihany nyerte el az Európai Falumegújítási Díjat 2014-ben.

A szerzőkkel és Tihany polgármesterével készített TV-interjú itt tekinthető meg.

Bővebben a mediációról

Irodánkat évek óta foglalkoztatja a gondolat, hogy a mediációs módszereket miként lehet hasznosítani a településfejlesztés és -rendezés során. A kezdeti próbálkozásokat követően végül irodánk 2012-ben pályázatot nyújtott be ezzel kapcsolatban az MNVH-hoz.

A Magyar Építész Kamara és a Völgyzugoly Műhely "Konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazása a településfejlesztésben" című pályázata azt tűzte ki céljául, hogy valós helyzetben kipróbálva a mediáció lehetőségét s annak tapasztalatait "módszertani kézikönyvként" összegezve, iránymutatásul szolgáljon az Önkormányzati vezetők, képviselők számára a lakossági vélemények becsatornázásának új módjára, konszenzusos megoldások megtalálására a településfejlesztés során.

A hatályos jogszabályok értelmében a települési önkormányzatok feladata, hogy egy adott településfejlesztési irányát meghatározzák, s végigvigyék. Napinkban is látszik, hogy egy jól működő, prosperáló településnél nem elég, hogy a vezető, nyitott és kezdeményező. Csak akkor működik, akkor fejlődik igazán egy település, ha döntéshozóit, lakosait is sikerül bevonni a fejlesztésekbe. A településfejlesztési koncepció készítés az építési törvény által előírt településrendezési kötelezettség, azonban megfelelő társadalmi konszenzuson alapuló, közösen kiérlelt fejlesztési koncepció valóban képes fejlődési útmutatóvá, s egyben vidékfejlesztési eszközzé válni.

A kutatás során is alkalmazott mediáció egy több évszázados gyökerekkel bíró konfliktuskezelés módszer, mely napjainkban egyre több területen ismét alkalmazásra kerül: a jogi viták rendezése, munkahelyi konfliktusok, gazdasági nézeteltérések esetében egyaránt. A konfliktuskezelés egyik speciális ága a közösségi mediáció akár települési szinten is képes problémák feltárására és megoldások közös megkeresésére.

civil szféra megerősödésével egyre nagyobb az igény, hogy a helyi lakosok bekapcsolódhassanak, részt vegyenek településük életében. A különböző fejlesztési dokumentumok (fejlesztési koncepciók, stratégiák) készítése nagyon alkalmas fórum arra, hogy a döntéshozók és a lakosok párbeszéde meginduljon és közös érdekek mentén kezdjenek el munkálkodni. A közös érdekek és értékek megtalálása fontos, hogy a gyökereknél kezdődjön. Erre jó lehetőség nyílik közösségi mediációs módszerek alkalmazásával. A feltárt problémák megoldására, hiányok megszüntetésére alapuló, közmegegyezéssel kialakított fejlesztési elképzelés közösségformáló ereje vitathatatlan. A közösen kialakított fejlesztési elvek előremutatják, hogy a megvalósításon is együtt tudnak dolgozni a felek.

De milyen módszereik vannak ma a települések vezetőinek, hogy a helyi közösséget összekovácsolják, s bevonják a munkába?

A projekt fő feladata, hogy az elméleti ismertetés mellett konkrét gyakorlati tapasztalatok ismertetésével mutassa be a mediátorok, facilitátorok szerepét egy településfejlesztési folyamatban. Tihany mintatelepülésként így nem csak táji és épített környezetének egyedülállósága miatt jelentős ma már. Az önkormányzati vezetőinek nyitottsága, a partnerségre érett civil szereplői és a tervezők, a facilitátorok vezetésével nyitott fórumokon a közös gondolkodás eredményeként letették a település fejlesztési koncepciójának alapjait. 

A tanulmány célja, hogy egy olyan újszerű, innovatív eszköz álljon rendelkezésre a helyi közösségek, vidékfejlesztési szervezetek, önkormányzati intézmények számára, mely a társadalmi érdekérvényesítő képességüket nagymértékben javítja. A tanulmány lehetőséget biztosít a helyiek számára, hogy megismerkedjenek a jelenlegi fejlesztési gyakorlattal. Új, hatékony módszert ismertessenek meg, s segítségükkel a vidékfejlesztés szakmai színvonala emelkedjen, s eredményesebbé váljon. A tapasztalatok átadása a vidékfejlesztési eszközök tekintetében azért is különösen fontos, hiszen a helyben élők cselekvőképessége határozza meg egyes programok sikerét, hozzájárul a helyi tényezők szinergiájának erősítéséhez. A tervezett program szoros kapcsolatot biztosít a fejlesztésben részt vevő szereplők között. A fentieket figyelembe véve a tanulmány szorosan kapcsolódik „A magyar vidékfejlesztés társadalmasítása” programhoz, s a szubszidiaritás elvén alapul.