Mikrotérségi kutatás

Kutatás célja: A mikrotérségi szintű településtervezés módszertanának kidolgozása.


Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként segítheti a településtervezés az önkormányzatok hosszútávú gondolkodását, a falvak fennmaradását, a területi kohézió erősödését.
Jelenleg a (kis)települések önállóan készítik terveiket. A tervezés során kötelező módon kiértesítik egymást a tervkészítésről, de a tervkészítés során nincs párbeszéd a települések között. Az önálló koncepcióknak és terveknek gyakorlati hasznuk elenyésző. Egyeztetéseket nem folytatnak, nem hangolják össze még az alapvető vonalas fejlesztési elképzeléseiket sem (út, közmű), hosszútávon pedig egyáltalán nem gondolkodnak együtt.

A kutatás téziseit gyakorlati tapasztalatokon keresztül kívántuk bizonyítani két mintaterület terveinek elkészítése során.
Az egyik mintaterület a Somló-hegy és környéke, ahol a tervező csoport párhuzamosan hagyományos módon településrendezési tervet is készített, s már a településtervezés során kísérletet tett a térségi szintű fejlesztési igények összehangolására. A kutatás keretében ezt a tevékenységet próbáltuk úgy továbbvinni, hogy a munka eredményeként egy közös koncepció, közös szerkezeti terv, valamint a térségi szempontokat is tartalmazó közös szabályzati javaslat jött létre.
A másik mintaterület a Káli medence, ahol a települések táji, természeti, gazdasági adottságai hasonlóak, s így feltételezhetően hasonló a jövőképük, fejlesztési elképzeléseik. A települések önálló szerkezeti tervet, szabályozási tervet készítettek – közös koncepció nélkül – térségi kitekintés nélkül, saját fejlesztési elképzeléseik alapján. Ezek összevetésével, elemzésével tártuk fel a jelenlegi tervezési módszer hiányosságait, majd készítettünk mikrotérségi koncepciót, szerkezeti tervet.

A gyakorlati tervezés eredményei
A jelenlegi tervezési gyakorlat nem alkalmas tervek összehangolására. Az aprófalvas térségek esetében a tervhierarchiában hiányzó láncszem a Mikrotérségi terv, amelynek településterv típusú tervnek kell lennie. Fontos, hogy ez a terv alulról jövő, települési kezdeményezésű terv legyen, így kerülhetnek bele a települések egyéni elképzelései.
Nagy hangsúlyt helyeztünk a jogszabályi környezetet vizsgálatára (a mikrotérségi tervezés gyakorlati megvalósítására, illetve arra, hogy milyen jogszabályi változtatások szükségesek).
A mikrotérségi tervezés során elkészül egy mikrotérségi koncepció, mikrotérségi szerkezeti terv, s esetleg egy mikrotérségi szabályozás is, a szükséges alátámasztó munkarészekkel. A kutatás során e munkarészek elkészítésének metodikáját dolgoztuk ki.
Mikrotérségi tervezés különösen javasolható több település területén átnyúló: szőlőhegyek, borvidékek, világörökségi területek, nemzeti park területek, határmenti területek, folyóvölgyek, vízgyűjtő területek, bányák, és város nélküli aprófalvas térség esetében.